A109kua - Művészet, régiségek és antikvitások

Műszaki rajz és levelezés egy repülő kerékpár szabadalmaztatási kísérletéről, német nyelven, 1897-1913

Dominicus Custos (1560 - 1612), Memento Mori

Négy történelmi város- és országtérkép, 16./17. század

Passau városképe a Topographia Germaniae-ból, Frankfurt am Main, 17. század

Fogadalmi kép, Landshut ostroma, kb. 1634

Két kis méretű áhítatkép (passiójelenetek) papíron, névtelen, valószínűleg 1720 körül

Két vallásos ábrázolás rézlemezen: az Egyház hajójának allegóriája (Navis Ecclesiae) és Mária a Gyermekkel és a kis Jánossal

„V. Szent Piusz pápa”, névtelen (valószínűleg dél-német vagy flamand), 17. század vége

„Mária, a Szép Szeretet Anyja” kegykép a wessobrunni minta alapján, német/osztrák, 18. század

„Szent Margit”, ismeretlen mester (valószínűleg dél-német vagy flamand), 1700 körül

Vallásos jelenet Szent Annával, Szent Máriával és Szent Joákimmal, 17–18. század

„Szent Jeromos utolsó áldozása”, Domenico Zampieri, azaz Domenichino (Bologna 1581–1641 Nápoly) után, „Förtsch p. 1798” felirattal

„Szent Petronilla temetése és apoteózisa”, Giovanni Francesco Barbieri, ismertebb nevén Guercino (Cento 1591–1666 Bologna) után, „Förtsch p. 1798” felirattal

„Egy hölgy portréja”, valószínűleg francia vagy flamand iskola, 17./18. század

Claude-Louis-Hector de Villars, Franciaország marsallja, Hyacinthe Rigaud köréből

„Lovassági összecsapás európai és oszmán csapatok között”, Jan van Huchtenburg (Haarlem 1647–1733 Amsterdam) követője

„Virágcsendélet”, valószínűleg német iskola, 18. század második fele

„Eleonora Christina Wiesner portréja”, J. M. Diehlnek tulajdonítva, 18. század közepe

„Cím nélkül” (fiatal nő portréja), névtelen

„Hölgy csipkegallérral”, Jozef Israelsnek tulajdonítva (Groningen 1824–1911 Hága), 19. század közepe

„Férfiportré”, Eduard von Heuss, neki tulajdonítva (Oggersheim 1808–1880 Bodenheim, Mainz mellett)

„Anthonis van Dyck portréja”, Anthonis van Dyck után (Antwerpen 1599–1641 London), valószínűleg 19. sz.

„Bernhard von Langenbeck portréja”, Ferdinand Wilhelm von Heuss, neki tulajdonítva (Mainz 1848–1924 Bodenheim), 1886 ?

„Csendélet virágkosárral és lőtt szárnyasvadral”, ismeretlen